Formációk az égből: A gabonakörök átfogó ismertetése (1. rész)

A gabonakörök évtizedek óta zavarba ejtik a megfigyelőket – de vajon természetes jelenségről, emberi tréfáról vagy titkos manipulációról van szó? A tanulmány feltárja a jelenség történetét, a formák rejtett üzeneteit és a CIA szerepét a hiteltelenítésükben. Ebben az első részben a gabonakörök jellemzői ismerhetők meg. Szűcs Ágnes írása.

Bevezetés

Ha ufológia, akkor többségében az embereknek a klasszik fém csészealj, egy zöld űrlény és az 51-es körzet ugrik be – és talán még a gabonakörök. Mik valójában ezek az ábrák a gabonákban? Míg gyakran természeti, meteorológiai jelenségeknek vagy nonhumán tevékenységnek tulajdonítják, a tudományos konszenzus az, hogy jellemzően emberek tapossák ki őket, gyakran átverésként vagy művész installációként. És ha egy nagyszabású szemfényvesztés, miért merül fel újra Roswell neve, a Project Blue Beam, az Orionról származó szürkék és az NHI-vel való kapcsolatfelvétel? Elképzelhető, hogy a gabonakör része annak, amit „jelenségnek” hívunk?

Ez a cikk a gabonakörökről átfogó ismertetést kíván nyújtani, bemutatva a valódi gabonakörök jellegzetességeit, a premodern és néhány prominens modernkori gabonaalakzatot, a lehetséges okaikat és a körülöttük zajló folyamatos vitákat és eltussolást.

Köszönöm Miskolci Lászlónak és Sós Dóra Gabriellának a cikk létrejöttében nyújtott közreműködését.

.

Mik azok a gabonakörök, és miért téves az elnevezésük?

A gabonakörök (crop circles), gabonaformációk (crop formations) vagy gabonaalakzatok a növény lenyomásával, szárának meghajlításával vagy letörésével készülnek. Kisméretűtől egészen a több tíz méteresig, egyszerűtől a bonyolult ábrákig bármilyenek lehetnek.

Az utóbbi időben az ufo-t (unidentified flying object – azonosítatlan repülő tárgy) kezdi felváltani az uap (unidentified aerial phenomena – azonosítatlan légi jelenség) fogalma, ami sokkal tágabb értelmezést biztosít a jelenség definiálására. Érdemes hasonlóképpen eljárni a gabonakörrel is, kissé már avuló fogalom. A termésképződmény kifejezés pontosabban leképezi a jelenség ezen szegmensét. Számtalan gabonakör nem kör alakú, és nem is geometriai formát képez. Ráadásul nem csak gabonafélékében jelennek meg. A búzán, árpán, kukoricán kívül kisebb számban jelentek már meg repcében, lenmagban, borágóban, fűben és szójaültetvényekben, utóbbi gyakori az Egyesült Államokban, ahol rengeteg szóját termesztenek.

.

Csalás vs. valódi: mi alapján tudjuk megállapítani, hogy valódi vagy ember alkotta gabonakörrel állunk szemben?

Lábnyomok, ösvényszerű letaposások árulkodnak arról, hogy emberek kis csoportja járt a helyszínen és készítették a gabonaköröket. Gyakran a gabonaalakzatot metszik a traktorok, más mezőgazdasági gépek által létrehozott vonalak, úgynevezett villamosvonalak (tram lines), amelyek elrejtik a csalás nyomait. Viszont fontos kiemelni, hogy sok valódi, ismeretlen erő által létrehozott termésképződményen áthaladhatnak villamosvonalak.

Az ember alkotta gabonaköröknél megnézve magát a növényt, látjuk, hogy deszkákkal lapították le, pontosabban taposták le, ami a növényekre nézve káros. A szárakon repedések és törések láthatók, a virágok, a levelek sérültek. A termés a földre le van nyomva, rendezetlenül helyezkedik el. A mintázatok pontatlanok. Nem produkálnak különböző anomáliát, ellenben a valódival.

Vannak tudományos módjai annak, hogy megállapítsuk, hogy egy képződmény nem átverés, hanem valódi. A BLT Research Team nonprofit szervezetként több mint 3 évtizede a termésképződmény-jelenség tudományos kutatásának és értékelésének élvonalában jár számos képzett tudóssal, kutatóval együtt.

A BLT a három alapító vezetéknevének kezdőbetűje (John Burke New York-i üzletember, William Levengood michigani egyetem fizikusa, Nancy Talbott, akinek volt kutatás területe a Marylandi Egyetemen és a Harvard Egyetemen).

A világ minden tájáról jelentettek növényalakzatokat, és nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy szervezett nemzetközi jelentési és terepi mintavételi hálózatra.

Talbott létrehozta ezen hálózatot. Kidolgozott egy terepi mintavételi protokollt, felkutatta és kiképezte az új mintavételi személyzetet, megszervezte a növények és talajok szállítását Levengood michigani laboratóriumába és finanszírozta a kapcsolódó költségeket. Burke a Levengood laboratóriumi adataiból felmerülő elméleti ötleteken dolgozott, jelentős időt töltve new york-i könyvtárakban a tudományos szakirodalom kutatásával. Burke és Talbott közösen különféle terepkísérleteket végeztek az Egyesült Királyságban, kapcsolatba léptek más kutatókkal, hogy naprakészek maradjanak a jelenséggel kapcsolatos új fejlemények tekintetében. Laurance S. Rockefeller is finanszírozott BLT-projekteket.

A BLT számos rendellenességet, közös vonást dokumentált a formációkba eső növényekről, magokról, talajról és az energia – vagy energiarendszer – által kiváltott egyéb fizikai változásokról. Törekvésük a kutatási eredményeket lektorált tudományos folyóiratokban közzétenni és ezeket az információkat előadások, mainstream cikkek és az internet révén eljuttatni a nagyközönség számára. Néhány BLT-cikket lektorált tudományos folyóiratokban is publikáltak elsőként megalapozva a tudományos szakirodalomban, hogy a valódi gabonakör eredete nem megfelelő a „deszkákkal és tréfacsinálókkal” elmélettel. A BLT munkája a mai napig a legátfogóbb a gabonakörökről. 

A vizsgált képződményeket szándékosan véletlenszerűen választották ki az egyes országokon belül és több száz különböző terepmunkást alkalmaztak, akiknek többsége teljesen ismeretlen volt egymással, gyakran a korábban kapott laboratóriumi eredményekkel sem voltak tisztában, kizárva a terepi csoportok elfogultságát. A laboratóriumban értékelt képződmények több mint 90%-a – függetlenül az országtól vagy a terepen dolgozó személyzettől – ugyanazokat a növénybeli, talajbeli rendellenességeket mutatta, amelyeket ma a valós jelenséggel társítunk. Az a tény, hogy a különböző vizsgálati eljárások magas korrelációt mutattak egymással, segít kizárni a kísérletezői vagy kísérleti elfogultságot. A kontrollvizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy az emberi hatással (emberi lábbal, deszkákkal, kézi hengerrel, stb.) elfektetett, eltaposott termés nem mutatja a gabonakörbe eső növény évek során megfigyelt fizikai változásait. 

A BLT kutatáseredményei egyértelműek és elgondolkodtatók: átható, ismétlődő rendellenességek vannak a nem ember alkotta valódi gabonakörök növényeiben és talajában összehasonlítva ugyanazon földekről vett kontrollnövényekkel és kontrolltalajokkal, amelyek összhangban vannak azzal, hogy ezek a növények és talajok egy intenzív és összetett energiarendszernek vannak kitéve, amely hőt, valószínűleg mikrohullámokat, bocsát ki, valamint rendkívül szokatlan elektromos impulzusokat és erős mágneses mezőket.

.

.

Dokumentált anomális növényi változások

William Levengood érdeklődést mutatott a gabonakörökből vett növényminták vizsgálata iránt és ugyanazon a területen máshol, a gabonakörből kívül eső növényekből vett minták, a kontrollcsoport összehasonlítása iránt. 1990 decemberében Levengood felvette a kapcsolatot az egyik legkorábbi brit cereológussal (gabonakör-kutató), Pat Delgadóval (később még felbukkan a neve). A kooperációnak köszönhetően Delgado elkezdett gabonakör-növénymintákat és kontrollcsoportokat szállítani különböző brit növényalakzatokból Levengood pedig szinte azonnal rendellenességeket kezdett megfigyelni a termésképződményekből származó növényeken: sok növény magja láthatóan kisebb méretű és könnyebb súlyú volt a kontrollcsoportéhoz képest. Az egyik esetben, bár a magház és a pelyva (a pelyva egyes növények azon része, ami leginkább a magház külső védőrétege, a magokat körülvevő szövet, mely a magvak érését és védelmét szolgálja) kívülről alapvetően normálisnak tűnt, de amikor a pelyvát felnyitották, kiderült, hogy teljesen üresek voltak; nem volt bennük mag. Ez egy rendkívül szokatlan felfedezés volt egy kereskedelmi betakarításra ültetett búzatermésben. Továbbá egyértelmű változásokat tártak fel a csírák normális fejlődésében, ami a termésképződményekbe eső növények reprodukciós képességeinek zavarára utal.

A növények szárán a nóduszok (latinul nodus) azok a pontok, ahonnan a levelek vagy az elágazások erednek, hasonlítanak az ujjperceinkre. A nóduszok felelősek a fototropizmusért, nekik köszönhetően képesek a növények arra a helyzetváltoztató mozgásra, ami során a fényforrás irányába hajolnak vagy attól távolodnak. A növények ezen részei változásokat produkálnak a termésképződményekben.

Nancy Talbott, a BLT Research tagja és elnöke a következőképpen értekezik a megváltozott növényekről: „Két olyan változás van, amit a világon mindenhol jegyeztek. Az egyik a csúcsnóduszok (apical nodes) meghosszabbodása. A legtöbb növény 4-5 nóduszból áll, amelyek csuklószerű kidudorodások a növény szárán egészen a talajig. A csúcsnódusz a kalászhoz legközelebb lévő nódusz. Ez hosszabbodott meg a vetés többi részéből származó mintákhoz képest. A csúcsnóduszok hosszabbodása 45 és több, mint 200%-ék között mozgott.

.

Balra a termésképződményből vett megváltozott nóduszó növényminták, jobbra a kontrollcsoport növényminták (kép 1.)

.

A második szembetűnő változás, azoknak a lyukaknak a jelenléte, amelyek az alsóbb, általában a 2-ik, ritkábban a 3-ik vagy 4-ik nóduszon jelentek meg. Szó szerint lyukak a nóduszokon. Ezeket a változásokat jelenlegi ismereteink alapján emberi kéz nem okozhatta.”

A gabonakörökből vett minták nóduszai megnyúltak, sok esetben pedig megrepedtek, általában több helyen is. Ezt a repedést kilökő üregnek (expulsion cavity) hívják. Ez magas hőre utal, amely fizikailag megváltoztatta a szárat – magas hőforrás hatására növényekre tapadt rovarokat is találtak. Pontosabban csak a mikrohullámú sugárzás kitöréseivel lehet a nóduszokban keletkezett kilökő üregeket előidézni.

Hasonlóan, ahogy a mikrohullámú sütő felmelegíti az ételeinkben lévő vizet, zsírt és cukrot, úgy a mikrohullámú energia felmelegíti a növény szárain található nóduszokban lévő vizet, ami vízgőzzé válik, majd szétrepednek, mint a pattogatott kukorica.  Ez a folyamat a növényben történik, nem lehet hamisítani. 

Az elméleti és kísérleti fizikából doktorált Eltjo H. Haselhoff több tucat cikket publikált lektorált tudományos folyóiratokban. Saját és a BLT által gyűjtött adatok felhasználásával 2000 januárjában tudományos értekezést adott ki, amelyben leírta, hogy a termésképződményeket ismeretlen elektromágneses sugárzás okozhatta.

„Az a feltevésem, hogy elektromágneses sugárzás játszott közre a gabonakörök kialakulásában. Ez okozza a nóduszok meghosszabbodását. A nóduszok tehát az energia mértékével egyenes arányban meghosszabbodnak. Ez nagyon érdekes. Csak meg kell nézni a gabonakör metszetét és megmérni a nódusz hosszúságát a különböző helyeken. (…) Hatalmas a hosszbeli különbség, mint egy ló és egy elefánt mérete között. Igazán jelentős. (…) A nódusz hossza a széleken nagyjából 2 milliméter, a közepén 4,2 milliméter, a kör másik szélén pedig ismét 2 milliméter. Óriási különbség. Több mint kétszer olyan hosszú. Nagyon érdekes, mert ennél a gabonakörnél egy szemtanú látta, hogyan keletkezett. A szemtanú egy fénygömböt látott, amely egyhelyben állt. Ez nagyon fontos, mert amikor egy fénygömb egyhelyben áll, megtudjuk határozni, hogyan oszlik el az energia a földön. A középpontban lesz a legnagyobb. Minél nagyobb az energia, annál hosszabbak lesznek a nóduszok. Kiszámolhatjuk ez alapján, mekkorának kell lennie a nóduszhosszúságnak. A számítás és a valóság itt egyezett.”

.

Illusztráció az ismeretlen eredetű energia eloszlásáról a földön, amint létrehoz egy gabonakört (kép 2.)

.

Egy új növényi rendellenességet fedeztek fel 1999 augusztusának közepén két különálló formációban az angliai Avebury közelében. Egy héttel később ugyanezt az anomáliát sokkal erőteljesebben egy nagy gyűrűs formációban alakult ki a montanai Whitefish-ben. 2002 augusztusában a kanadai Saskatchewan-ban, és további számos esetet dokumentáltak hollandiai termésképződményeknél is.

Az új eltérésnél a növény kocsány része nagy spirális feltekeredésbe csavarodtak. A változásnak a növényekben a növény fejlődési szakaszának korai stádiumában kellett volna bekövetkezni, nem pedig egy időben a termés tényleges elhajlásával, ami júliusban vagy augusztusban történt az eddig dokumentált összes esetben. Az anomália az éretlen növények valamilyen káros sugárzásnak való kitettségéből eredhet.

Ez az új megfigyelés – és az a tény, hogy egynél több kitettségre utal valamilyen szokatlan energiarendszerrel – egy teljesen új kérdést vet fel a gabonakörök létrehozásával kapcsolatban:

Vajon egynél több szakaszból áll a gabonakörök létrehozása? Vagy visszalátogatnak többször is a képződményt létrehozó energiarendszerek?

.

Nagy spirális feltekeredésbe csavarodtak a szövetek a magház tövénél (kép 3.)

.

Néhány esetben furcsán kiszáradt, hervadt szárakat figyeltek meg a képződményekben. Ezen esetek közül több érintett növény egy kisebb kísérő, úgynevezett „aláírás” formációban, a nagyobb, elsődleges képződmény közelében fordult elő.

Ezek az „aláírások” ritkán láthatók, általában nagyobb képződményekkel együtt. Gyakran kis körökből áll egy meghatározott elrendezésben. Néha, mint a képen is, meglehetősen bonyolultabbak.

Egyesek biztosak abban, hogy az „aláírások” jelenléte a megtévesztés részét képezik. Ezeket a formációkat még nem vizsgálták szisztematikusan, így nem lehet végleges következtetéseket levonni. Viszont amennyiben megtévesztés áll a létrejöttük hátterében, mivel magyarázhatók a hervadt, kiszáradt szárak? Nyilvánvaló, hogy valami szokatlan dolog hat a gabonakör-növényekre. A kérdés, hogy mi?

.

Balra a termésképződmény, a piros nyíl mutatja az „aláírást”, jobbra az „aláírásból” vett növényminta, közvetlenül a kalász alatt kiszáradt a növény, Cherhill, Anglia, 1999 (kép 4.)

.

Kihatás az eszközökre

A termésformációkban, azok közelében lévő vagy azok felett repülő elektromos és mechanikus eszközök meghibásodása olyan gyakran előfordul, hogy a tapasztalt gabonakörösök normálisnak tekintik.

Az órák, iránytűk, különböző felvevő eszközök, úgy mint fényképezőgépek, diktafonok, mobiltelefonok, sőt még a termés betakarítását végző traktorok is rendszeresen meghibásodnak. 

Az Egyesült Államokban meglehetősen sok termésképződményt fedeztek fel a gazdák úgy, hogy a teljesen érett kukoricában a betakarítást végző mezőgazdasági gépeik hirtelen leálltak. A mobiltelefonok meghibásodnak a mintázatokban, ám miután kiviszik a mintázatból, tökéletesen működnek, majd amikor újra visszaviszik a mintázatba, újfent nem működnek. A gabonakör-fotósok, mind a profik, mind az első alkalmasak, tapasztalhatják felszereléseik megmagyarázhatatlan meghibásodását. Egyes esetekben a kamerák javíthatatlanul megsérülnek. Többször is előfordult, hogy a profi híradós kamerák hirtelen meghibásodtak a gabonaalakzatokon belül. A repülőgépek kamerái rendszeresen egyáltalán nem működnek vagy meghibásodnak közvetlenül az új alakzatok felett.

Néhány gabonakörben iránytűket ért anomáliákat is dokumentáltak: vagy 10-20 fokkal eltértek az északi iránytól, vagy összevissza intenzíven forogtak, mind mellmagasságban tartva, mind a földre helyezve. A pilóták iránytűi szintén eltértek normál működésüktől, amikor közvetlenül új képződmény felett repültek.

A termésképződményekkel tarkított földek közelében élők gyakran számolnak be tévé, mobiltelefon, füstjelző és biztonsági eszközök meghibásodásáról azokon az éjszakákon, amiről később kiderül, hogy a közelben egy termésképződmény alakult ki, és szokatlan elektronikus zümmögő, búgó, nappal és éjszaka is hallható hangokról.

Ez az úgynevezett „elektronikus tücsök” (electronic cricket) a gabonakörökkel kapcsolatban gyakran jelentett hang, amit egy alkalommal magnószalagon is rögzítették. A zajok, hangok néha különös fényjelenséggel társulnak, amelyek az otthonaik körül világítanak, vagy beragyognak az otthonaikba. Ezek a jelenségek az állatok szokatlan viselkedéseivel is társulhat.

.

Kihatás az állatokra

A termésformációk növényekre és műszerekre gyakorolt hatásai az emberekre és állatokra is kiterjednek. Megfigyelték, hogy a vadludak jellegzetes „V” alakú röppályáikat közvetlenül a gabonakörök felett megszakítják, és miután elhagyták a formációt, újra felveszik a „V” alakot. Az őzek szintén kikerülik azokat a gabonaköröket, amelyek a mezőket keresztező vadösvényeken vannak. A gazdák gyakran számolnak be a haszonállatok szokatlan viselkedéseiről azokon az éjszakákon, amikor a közelben gabonakör alakul ki. A szarvasmarháik hangosan múgnak, a kutyáik órákon át szüntelenül ugatnak. Továbbá a kutyáik nem hajlandók a képződményekbe menni, azon áthaladni, míg azok, akik benne tartózkodtak, rosszul lettek. Más esetekben viszont a kutyák teljesen normális, semmilyen szokatlan viselkedést vagy tünetet nem mutattak a gabonakörökben tartózkodás során és utána.

.

Kihatás az emberekre 

Számos anekdotikus beszámoló létezik az állatokon kívül az emberekre gyakorolt ​​hatásokról is. Ezeket a beszámolókat nem értékelték tudományosan, de egyértelműnek tűnik, hogy sokan szokatlan fizikai hatásokat (például az alakzatba lépve elkezd a tenyerük vörösödni) tapasztalnak egyes gabonakörökben, leggyakrabban az újaknál. A hatások a kellemetlentől (hasító fejfájás, szédülés, tájékozódási zavar, szívdobogás, félelemérzet) az euforikusig (erős béke érzése, örömérzet, egység érzése és szeretet érzése) széles skáláig terjedhetnek. Sokan tapasztaltak valamilyen láthatatlan jelenlétérzést a képződményekben, többen hallottak léptekhez hasonló ropogó hangokat, miközben egyedül tartózkodtak a helyszínen. 

Mérhető mágneses mezők vannak a gabonaalakzatok körül, vagyis amikor bennük tartózkodunk, ki vagyunk téve az elektromágneses sugárzásnak. Ezért nem ajánlott állapotos nőknek és a pacemakerrel élőknek a közelükbe menni. Egy kísérlet részeként egy megnagyobbodott pajzsmirigyű nő két és fél órán át ült egy gabonakörben, miközben egy orvos megfigyelte. A pajzsmirigye gyakran 40%-al zsugorodott.

Könnyű elutasítani az ilyen és ezekhez hasonló beszámolókat és a placebo vagy a túlzott izgalom számlájára írni. A tény azonban az, hogy számos terepen dolgozó, akik jelentős időt töltöttek a képződményekben, valamint néhány alkalmi látogató tapasztalt már egy vagy több ilyen hatást a gabonakörökben szerte a világon. Az, hogy ezekről az élményekről a legtöbben az újonnan kialakult gabonaköröknél számolnak be, arra utal, hogy ezeken a helyeken még mindig jelen lehet valamilyen maradék energia, amelyre néhány ember érzékeny. A legérdekesebb, hogy ezek a hatások nem minden alakzatban és nem mindenki számára észlelhetők, érezhetők.

.

Felszálló vízgőz

Sok észlelő számolt be arról, hogy ködöt, vízpárát láttak a formációk felett közvetlenül a kialakulásuk után. Ez a köd valójában a vízgőz, amely a mikrohullámú sugárzással villámgyorsan felmelegített növényekből származik.

.

Rövid időintervallum

A valódi termésformációk nagyon gyorsan, rövid időn belül, néhány pillanat vagy óra leforgása alatt jönnek létre, általában éjszaka, ritkábban nappal.

.

Méret

A kisebb alakzatoktól egészen a több tíz méteresig is terjedhetnek, de egy termésképződmény átlagos átmérője 60-90 méter (~200-300 láb). Néha a nagyobb alakzatokat több, kisebb, akár 30 centiméter átmérőjű körök kísérhetik. Ezek az úgynevezett grapeshot (a grapeshot egy lőszerfajta, ami szőlőfürtre emlékeztető apró vasgolyókból állt, utalva a kisebb körök kinézetére) vagy szatellit (satellite) körök. 

.

Elrendezés

A mintát alkotó növények tudatosan elrendezettek, nincs semmi káosz, rendezetlenég bennünk. Általában spirálisan összevonva – mintha „vízként folynának” – vannak elterülve. Van bennünk egyfajta gyengédség, lágyság. Sokszor a növények rétegezettek. A növény nem sérül meg, a képződmény létrehozója nem tesz kárt benne, nincsenek letaposott, letört, összenyomott szárak, sérült levelek, virágok, hanem életben maradnak, és folytatódnak tovább, vízszintesen növekednek, majd néhány nap múlva visszaállnak függőleges helyzetükbe.

.

Dizájn

Bizonyos, hogy minden valódi termésképződmény jelentéssel bír. Bár néhányat sikerült megfejteni, a legtöbbjükben lévő információhalmaz dekódolásra vár.

Közös bennük, hogy ezek a jelentések elképesztő, tudósokat zavarba ejtő, a jelenlegi tudományunkon túlmutató matematikai, mérnöki, geometriai, csillagászati, numerológiai tudással és szimbólumrendszerrel készülnek precíz, hibátlan kivitelezéssel.

A termésképződmények létrehozói egyértelműen és gyakran használnak matematikai fogalmakat (mint például aranymetszés, Fibonacci-számok, a kör négyszögesítése, Mandelbrot-halmaz, stb.), ami logikus, mivel a matematika egy univerzális nyelv.

Tehát a képződmények összetett, különböző tudományos jelentésekkel bíró, nagy kiterjedésű formációk, amik rövid időn belül keletkeznek, amik meghaladják egy, két vagy több ember egy éjszakás képességét.

.

Fényjelenségek

Amióta az emberek elkezdtek figyelmet fordítani a gabonakörökre, rendszeresen láttak, vagy az előhívott képeken utólag látnak fényanomáliát. Ezek a furcsa, ragyogó fénygömbök az úgynevezett BOL-ok (ball of light). A BOL-ok gyakorta softballlabda méretűeket, de néha attól kisebbek vagy nagyobbak. A képen egy kisebb, teniszlabda méretű, szinte áttetsző BOL látható. Különböző színűek és áttetsző fokozatúak lehetnek, nappal és éjszaka egyaránt láthatók, és már minden olyan országban megfigyelték őket, ahol termésképződményeket tanulmányoztak.

.

Kis, félig átlátszó gömb közvetlenül a gabonakör felett, Devizes, Anglia, 1995 (kép 5.)

.

A fényjelenségek a termésképződmények létrejöttének különböző stációiban, nemritkán az ábra előtt már láthatók, vagy a már jelen lévő gabonakörökben, felettük vagy körülöttük, esetleg a környező területen. Gyakran úgy tűnik, mintha vizsgálnák a képződményt ide-oda, fel-le repkedve, néha közvetlenül a mezőn tartózkodó emberek feje fölött. 

A gabonakört vizsgáló emberek sokszor nem látják saját szemükkel a később fotóikon, videóikon megjelenő BOL-okat. Néhány esetben arról is beszámoltak, hogy amikor több kamerát egyszerre aktiváltak és irányítottak ugyanarra a területre, ugyanazokat a fényanomáliákat, nevezzük azokat BOL-oknak, orb-oknak vagy uap-oknak, figyelték meg több különböző kameraeszközzel. 

.

Fényjelenséget ábrázoló fényképek (kép 6-8.)

.

Lehet, hogy a gabonakörökben és azok közelében készült képanyagok egy része megmagyarázható azzal a közismert jelenséggel, ami során az apró porszemek, a levegőben lévő vízcseppek vagy a lencséhez túl közel repülő rovarok hasonló fotóanomáliákat okozhatnak a kamera vakujának filmre visszaverődő fényével. Azonban a legtöbb ember, aki ezeket a fényanomáliákat megtalálja a fotóin, elsősorban a gabonakörökben vagy azok közelében készített felvételeken találja meg. Továbbá ezeket a hatásokat általában sokkal gyakrabban észlelik az újonnan kialakult gabonaalakzatokban, még akkor is, ha jóval régebbi termésképződményeket látogatnak meg és fényképeznek le ugyanazon az éjszakán, ugyanolyan időjárási körülmények között, ugyanazzal az eszközzel. Ezenkívül a repülő, gyakran nappal, jó látási és időjárási viszonyok között is vizuálisan észlelik a jóval nagyobb, néha görögdinnye vagy kosárlabda méretű uap-okat, akár többen is egyszerre, hosszú perceken át.

Angliában például az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején olyan gyakran láttak éjszakánként az Alton Barnes közelében lévő völgyek, mezők felett mozgó futball-labda méretű narancssárga fénygömböket, hogy a helyi megfigyelők Borostyánjátékosoknak (Amber Gamblers) nevezték az orb-okat.

Egy biztos: a termésformációk létrejöttét sokszor kíséri egy vagy több fényjelenség – fénysugár vagy fénygömb. Természetük, eredetük és szándékuk még megfejtésre vár.

A képződmény létrejöttében vesznek részt vagy annak hatását vizsgálják? Csak a talajban és a növényzetben végbemenő folyamatokat vagy az emberi reakciót is figyelemmel kísérik? Erre utalhat, hogy a képződményben tartózkodó emberek körül is megjelennek. A vizsgálódó természetük intelligenciáról ad tanúbizonyságot. Autonóm létformák vagy egy magasabb intelligencia által vezérelt szondaszerű uap-ok? Miért tűnnek különböző mértékben átlátható materiának? 

.

Talált fémdarabkák

A termésképződmények körül mikroszkopikus fémes szferoidokat (metallic spheroids) találnak, amit a kutatók mágneses máznak (magnetic glaze) neveznek. A vasrészecskék mágnesezettségéből adódóan nem véletlenszerűen, hanem lineárisan oszlanak el. Alakjuk egy tökéletes gömb, ami azt jelenti, hogy keletkezésükkor megolvadtak, és egy nagy energiájú mágneses mezőben alakultak ki.

. 

Egy termésképződményből vett talajminta mikrofotográfiája, jól látszanak a talajszemcsékhez tapadt fémes szferoidok (kép 9.)

.

+1. Szellemformációk

Dél-Anglia Wiltshire és Hampshire megyéi, ahol minden nyáron a legtöbb termésformáció található, viszonylag könnyen bejárható területek, valamint a nyugat-európai kutatók számára központi helyen helyezkednek el, ennélfogva a termésformációk hosszú távú hatásai ezeken a földeken könnyebben megfigyelhetők. A legtöbb képződmény teljesen eltűnik, miután a növényt szokás szerint learatták, a szántóföldet megművelték, lekaszálták, felszántották, majd újra bevetették, és az új termés nem produkálja az előző nyári események látható hatását. 

De az esetek kis százalékában – mind az „egyszerű”, mind a meglehetősen összetett mintázatok esetében – egyértelmű vizuális bizonyíték van az előző nyári termésképződmény újonnan bevetett mezőjén.

Bizonyos esetekben az új növények azon a területen, ahol a termésképződmény volt, a környező növényektől kissé eltérő színű, magasságú, alacsonyabb vagy magasabb, lesz a termés. Ezt a jelenséget szellemformációnak, szellemképződménynek vagy szellemkörnek (ghost circle) hívjuk.

Egy vagy két évvel később, de akár ugyanabban az évben az adott termésképződmény lenyomata jelenik meg. Bár a növényt már betakarították, mégis visszamarad valami az eredeti mintázatból. Az érintett szárak megváltozott növekedési üteme a formáció megjelenése után még akár további két évig is fenn maradhat, de nem minden esetben. A szellemformációk nem minden termésképződmény után jelennek meg, okuk még vitatott, de köze lehet ahhoz, hogy hol találhatók a minták.

.

Balra egy termésképződmény, jobbra annak szellemképződménye (kép 10.)

.

A szellemképződmények egyik legszemléltetőbb példája a Delfin vagy Hármas Sarló formáció volt a Barbury kastélynál. Az ábra először 1999. július 23-án jelent meg a búzatáblában, majd a lenyomata 2000 kora nyarán ismét láthatóvá vált, annak ellenére, hogy a mezőt újra felszántották és beültették. Bármi is okozta az eredeti termésképződményt, az befolyásolt valamit a talajban legalább 30 centiméter (1 láb) mélységig. Ez pedig megváltoztatta a korábbi ábra területére elvetett magok növekedési szokását a következő évben. 

A Delfin formáció és szellemképződménye, Barbury kastély, Anglia, 1999 és 2000 (kép 11–12.)

.

A felső növény a kontrollcsoport a ’99-es Delfin formációtól kívül eső növényekből, az alsó a mintanövények a ’99-es Delfin képződményből, amelyek sötétebb színűek és magasabbak a kontrollcsoportnál (kép 13.)

.

Egy iowa-i esetnél egy kör jelent meg a kifejlett kukoricában, majd a következő évben szójababot ültettek ugyanarra a területre. Ahol a kör korábban megjelent, ott a szójababnál rendellenes növekedést figyeltek meg. 50%-al csökkent a magházak száma, miközben a gyökérgümők száma 200%-kal nőtt. Ez az eredmény megmagyarázhatatlan, különösen annak fényében, hogy a szójanövényeken a gyökérgümők számának növekedése általában kéz a kézben jár a magház-hozam növekedésével – vagyis pontosan az ellenkezője annak, ami az iowa-i esetnél történt. 

Az ilyen hosszú távú hatásokra több tudományos figyelmet kell fordítani, mivel egyértelműen a talajok valamilyen nyilvánvaló, akár permanens, akár ideiglenes, egy vagy több különböző változására utalnak. Megértésük után jobban megérthetjük a jelenség mögött meghúzódó ok-okozati mechanizmust. Hasznos lenne a talaj alapvető kémiai elemzése és a különböző talajmikrobák vizsgálata.

Mondhatjuk, hogy az emberek által tapasztalt fizikai reakciók pszichoszomatikusak. Egyrészük lehet, hogy az is. De a növényekben, a talajban és az elektromos, mechanikus eszközökben történő ismeretlen eredetű, de annál inkább jól dokumentált hatások, továbbá a szellemképződmények egyértelmű bizonyítékai a termésformációk okozta anomáliáknak.

.

Reméljük, informatívnak találtad a tanulmány 1. részét! A gabonakör-sorozat további részeit itt találod:

Gabonakör-historiográfia

Az állítás, hogy a gabonaköröket mindig emberek hozzák létre, abszurd

.

Tovább tájékozódnál? Ajánljuk a figyelmedbe az alábbi NOVA-epizódot: