Kicsoda Karl Nell, és miért fontos, mit mond?
Karl Nell ezredesre még a SOL konferencián figyeltem fel 2023-ban. Impozáns karrierrel büszkélkedhet. Villamosmérnökként diplomázott, majd stratégiai tanulmányokat folytatott, IT-ismereteket szerzett. Magas rangú katonatiszt és vállalati stratéga. Ilyen minőségben ténykedett a Lockheed Martin és a Northrop Grumman cégeknél is (akiket ugye a leggyakrabban szoktak összefüggésbe hozni az UFO-visszafejtési törekvésekkel). Megfordult a Bell Laboratóriumban és több 3 betűs hírszerző ügynökségnél.
.
.
Dolgozott az Amerikai Űrparancsokságnál, emellett az amerikai hadsereg modernizációja volt a feladata. Olyan műholdrendszereket fejlesztettek, amelyek lehetővé teszik, hogy például bizonyos helyi észlelések esetén a hadsereg egészét vagy bármely szegmensét azonnal riadóztatni lehessen, közösen monitorozhassanak stb. A legutóbbi megbízása pedig egy speciális UAP-munkacsoportban volt, David Grusch-sal közösen. Emlékezünk Gruschra, ugye? Ő vallott tavaly az UFO-valóságról a kongresszusi kihallgatáson, és ezzel egy egész változáslavinát indított el az idegen létformákkal kapcsolatos gondolkodásmódban világszerte.
.
.
Na, most, 2024 májusában is Grusch helyett ugrott be az iConnections elnevezésű, New York-i SALT rendezvényre. Ez lényegében egy nagyszabású tőkebefektetési találkozó volt, ahol a pénzügy, a technológia és a politika összefut. Ott volt mindenféle magas beosztású vezető és üzletember a célból, hogy felmérhessék, mibe érdemes invesztálni mostanság. Csodálom, hogy hozzáférhető az ott elhangzott beszélgetés. Ráadásul, ami elhangzott, elég nagy port kavart a sajtóban. Én is meglepődtem Nell ezredes nyitottságán és egyértelműségén. Lássuk, miről beszélgettek!
.
.
Semmi kétség
A kérdező, Alex Klokus rögtön azzal fordult Nellhez:
– Hisz-e abban, hogy a nonhumán intelligencia egy magasabb formája meglátogatta a Földet?
Nell így válaszolt:
– Nonhumán intelligencia létezik. Interakcióba lépett az emberiséggel. Ez az interakció nem új, és jelenleg is zajlik. Továbbá vannak a kormányban bizonyos nem megválasztott személyek, akik ezzel tisztában vannak.
Klokus meghökkent:
– Ezek meglehetősen bátor kijelentések! Mennyire biztos benne, hogy mindez tényleg igaz?
– Nincs semmi kétségem.
Egész pontosan így mondta: „There is zero doubt.” Tehát a kétségek lehetséges száma: nulla. Nada. Nyista. Amikor ezt meghallottam a fülesben, éppen a szegedi buszállomásról poroszkáltam hazafelé 3 szatyorral. Úgy ledöbbentem, hogy le kellett ülnöm egy padra, és ott helyben, a Mars téren végignéztem egyben a videót. Tudjátok milyen érzés, amikor szembejön valami fontos, amiről tudjátok, hogy ezt most sorsfordító? Na, ilyen érzésem volt. Ez egy olyan jelentős felfedési pillanat volt, aminek valódi hordereje szerintem csak később fog megmutatkozni.
Klokus ezután azt kérdezte: milyen bizonyítékokkal tudja ezt alátámasztani? Nell módosított a kérdésen. Azt mondta, inkább azt érdemes megvizsgálni, miként juthatnak el az átlagemberek egy közös tudásra azzal kapcsolatban, hogy mi ez a jelenség. Ehhez két út vezet: az elvek és az adatok útja. Ha az adatokat nézzük: ott vannak olyan magas szintű hozzáféréssel rendelkező emberek, mint például Paul Hellyer, Kanada korábbi védelmi minisztere.
Rendben, akkor kövessük mi is az adatok útját, és nézzük meg, hogy Hellyer miként erősítette meg a nonhumán létformák létezését!
.
Paul Hellyer
.
Haim Eshed
Karl Nell utána Haim Eshedet említette, akiről én is meséltem már a felfedési naplóban. Az egykori izraeli űrbiztonsági vezető 2020 decemberében állt elő. Szerinte léteznek földönkívüliek, kapcsolatban állnak több kormánnyal, és Donald Trump is tud róluk. Sőt, az elnök nyilvánosságra is akarta ezt hozni (tudjuk, milyen…), de tanácsadói visszafogták. Eshed azt mondta, hogy egy „Galaktikus Szövetség” várja az embereket, hogy „elérjünk egy olyan szintet, ahol megértjük (…) mi is valójában az űr és az űrhajók”. Egy Marson található, földalatti bázisról is beszélt, ahol emberek és földönkívüliek együtt munkálkodnak. Állítása szerint az idegenek köztünk járnak, és a harmadik típusú találkozások is valódiak velük.
Elég vad állítások ezek, nem? Bevallom, engem meglepett, hogy pont ezt a két személyt említette, mert sosem tudtam, hova tegyem az állásfoglalásaikat. Mindenesetre felsorolta még Chris Mellont, Lue Elizondót és David Gruscht. Akit érdekel az ő kapcsolódásuk, nézze meg a NOVA 6. részét, ami „A felfedés már megtörtént” címet viseli.
Lényegében arról van szó, hogy két különböző szemlélet ütközik a hatalmi szervekben: van, aki felfedéspárti, és van, aki titoktartáspárti. A Szenátusban ott „a nyolcak bandája”, akik közül kettő, Marco Rubio és Chuck Schumer követelte eddig, hogy a visszatartott információkat osszák meg velük, és aktívan tettek a felfedési törvény előmozdításáért.
Egyébként, ha belegondolunk, a NASA már több mint 5000 exobolygót tart nyilván több mint 4000 naprendszerben. Annak fényében, hogy hány galaxis, naprendszer, csillag és bolygó van, statisztikailag arra lehet következtetni, hogy az univerzum potenciálisan hemzseg az élettől.
Klokus következő kérdése ez volt:
– Miért nem fedi fel a tudását az amerikai kormány?
Nell 6 okot említ. Összefoglalva:
- nemzetbiztonsági ok
- a terv hiánya
- káros társadalmi következmények
- esetleg lehet egy nem publikus megegyezés
- elkövetett bűnök és ezek eltitkolása
- szervezeti diszfunkció és priorizálási problémák
Karl Nell azt javasolja, hogy a legdominánsabbat, a nemzetbiztonsági okot úgy kellene kezelni, mint ahogy az atomfegyvereket: az atomenergia pozitív használatára vonatkozó ismeretek nyilvánosak, ám az atomfegyvereket illető know-how titkosított.
.
Mi szól a felfedés mellett?
Nell ezredes elsősorban azért felfedéspárti, mert erkölcsileg ezt tartja helyesnek. A kormány az emberekért van, őket szolgálja, és a valóság természetére vonatkozó tudást nem lehet titkosítani. Jogunk van tudni, milyen erők mozgatják a világunkat, hisz ez meghatározza a jelenünket és a kitűzött céljainkat egyaránt. Ha pedig valakik bűnöket követtek el, azoknak következménye kell, hogy legyen. Nem élhetünk egy következmények nélküli világban. Ha szervezeti diszfunkciók és visszaélések történnek, azokat meg kell szüntetni.
Másodrészben azért állt a felfedés pártján, mert ahogy most működünk, az nem proaktív, hanem reaktív. Tehát leragadunk ott, hogy mindenáron meg kell akadályozni a felfedést. És ahogy egyre több információ lát napvilágot, ez oda vezethet, hogy az amerikai kormány elveszti az elsőbbségét. Most még módja lehet az irányított felfedésre, ám ha nem lép hamarosan, beindul az úgynevezett katasztrofális felfedés, aminek beláthatatlanok a következményei. Vagy alkalmazkodsz a változó világhoz, vagy a világ változásai elsodornak téged. És végül is így ugyanazon problémákhoz jutunk, mint amiket meg akartak előzni a legelején. Nell szerint tehát ilyen horderejű jelenségnél az irányított felfedés lenne az arany középút.
A disclosure mellett szóló harmadik érve pedig a társadalom jobbítása és a globális versenyképesség növelése. Óriási potenciál van az idegen létformák megismerésében. Meg kell érteni, hogy működnek ők, hogy működik a technológiájuk. És ehhez minél több tudósra, szakemberre és gondolkodóra van szükség. Közös munkára, összefogásra, tudásmegosztásra.
Klokus következő kérdése ez volt:
– Fenyegetést jelent-e ránk ez a nonhumán intelligencia?
Nell ezredes kifejtette, hogy a túlélés szabályainak megfelelően náluk is megfigyelhető mindenféle szándék, csakúgy, mint nálunk. Naivitás volna azt feltételezni, hogy nekik nincsenek problémáik, és csak a jószándék vezérli őket. Nyilván a hozzáállásuk azon is múlik, hogy milyen érdekeik, erőforrásaik vannak, mekkora náluk a bőség vagy épp a hiány. Elképzelhető köztük is a versengés, az együttműködés és valamilyen együttélés, szimbiózis. De az biztos, hogy a végletes gondolkodás sose vezet jóra, hisz soha semmi sem pusztán fekete vagy fehér.
Ami pedig Amerika fölényét illeti e téren… Egy globális jelenségről van szó, ami más országokat is érint. Tehát az emberiségnek üdvös lenne összefogni e téren is. Persze belejátszik ebbe az, hogy a nonhumán intelligenciáktól kapott vagy szerzett technológiák visszafejtése és felhasználása óriási stratégiai előnyt jelent. Ezért itt valójában egy verseny zajlik, és a látszat ellenére ez a téma igazából kiemelkedően fontos a nagyhatalmak számára.
Ahhoz azonban, hogy megértsük az idegen létformákat, sokat kell még tanulnunk valóságunk természetéről. A belénk oltott kíváncsiság arra hajt minket, hogy minél többet megtudjunk a minket körülvevő világról, annak működéséről. És ezt nem lehet kiölni belőlünk. Hogy lehetséges-e a végső, mindent átfogó tudás megszerzése, azt nem tudhatjuk. De minden nap előrébb jutunk.
Tekints meg a teljes epizódot!
.
Kapcsolódó cikk:
