Jesse Michels, az American Alchemist műsorvezetője megelégelte, hogy nem lehet semmi biztosat tudni a Nazca múmiákról. És úgy tűnik, érdekes eredményekre jutottak ott, Latin-Amerikában.
Jesse a 2025. augusztusi epizódban a Nazca-vidéken talált háromujjú, háromlábujjú „múmiák” ügyét részletesen végigveszi, és arra jut, hogy a helyzet sokkal összetettebb annál, mint ahogy a hivatalos nyilatkozatok és a gyors „leleplezések” sugallják.
Főbb megállapításai:
- Több független törvényszéki szakértő (Peruból, Mexikóból, USA-ból) látta és vizsgálta a testeket, és nem találtak ujj- vagy lábujj-mutilációra utaló nyomot. Szerintük ezek valaha élő szervezetek lehettek.
- CT- és MRI-felvételek anatómiailag következetes, teljes csont-, izom- és szöveti struktúrát mutatnak, néhány példányban még szervek is megvannak. Az egyik, „Monserrat” nevű példányban magzatot is találtak, amely szintén háromujjú.
- Szénizotópos kormeghatározás szerint egyes példányok akár 1 800–18 800 évesek lehetnek, több különböző testtípus fordul elő (kisebb szárnyas lények, „reptilián” típusúak, és humanoid jellegű M-típusok).
- Egyes DNS-vizsgálatoknál kb. 30%-ban ismeretlen genetikai szekvenciát találtak, bár a genetikai eredmények vegyesek és sokszor ellentmondásosak (például szennyezés lehetősége). Egy genetikai mutáció (GLI3) az ujjak számának és formájának eltérésével is kapcsolatba hozható.
- Több példányban ritka fémimplantátumokat (ozmium, kadmium) találtak, a szövetekkel összenőve, ami életükben került beléjük. Ezek a fémek a nyugati világban csak a 19. században lettek hivatalosan azonosítva.
- A Perui Kulturális Minisztérium és a kormány kezdetben kategorikusan „turista-hamisítványnak” bélyegezte a leleteket, de később óvatosan engedélyezték az egyetemi kutatást. Jesse híradása szerint több esetben rosszhiszeműen jártak el, és jelenleg is viták folynak a múmiák sorsáról.
- A történetben szereplő hivatalos és független kutatók is hangsúlyozzák: nem feltétlenül „földönkívülieknek” tartják ezeket, hanem ismeretlen humanoid fajnak, amely akár évezredeken át együtt élhetett az emberrel.
- A dokumentum készítője szerint a legvalószínűbb, hogy az M-típusú nagyobb testek valódi, biológiailag következetes szervezetek, míg a kisebb, erősen stilizált „J-típusok” között lehetnek rekonstruált vagy hamis példányok is.
- A végső bizonyításhoz átfogó, modern DNS- és proteomikai vizsgálatokra lenne szükség, lehetőleg nemzetközi, független kutatócsoportok bevonásával – ehhez azonban a perui hatóságok engedélye kell.
Több forrás is megerősíti: leginkább az „M” típusú lények igénylik a figyelmet – és a NOVA műsora így is tesz: utánaeredünk a témának. Ideje múmiázni!
.
Addig is néznél valami érdekeset?
